Tegnap volt méretkezés. 74,5 kellett volna legyen, szép ritmusban ugyebár, EHELYETT 75,4 kg-ot mutatott a mérleg. Jaj, jaj. Tulajdonképpen a múlt hetet vidéken töltöttük a gyerekekkel anyukámnál, mert ott olyan jó... Óriási kert, hatalmas diófa, hűs terasz, és az én drága anyukám, aki bármikor (értsd: bármikor, hajnali 4-kor is át lehetett vinni hozzá a felébredt és játszani akaró egyik ikret :-)) ráér, hogy az unokákkal foglalkozzon. Szóval úri életünk van ott, és ez a baj. Mert beszerzek én MINDENT, ami a jó kis update diétámhoz kell, de azok a jóízű közös vacsorák a teraszon... Épp csak egy kicsi csúszik le ebből vagy abból, és máris kész a baj. A strandon (anyukám közel lakik a Balatonhoz), simán lemegy a sajtos-tejfölös lángos 12 után (de hiszen már olyan jól nézek ki az új türkizkék fürdőruhámban), meg egy fagyi a nagy gyerekkel, meg ez, meg az... Csak hát pont azért nézek már "elég jól" mert eddig szigorúan (na jó, na) betartottam az étkezési szabályokat. És a nagy adag bűntudatok, amik lecsúsznak mindezek mellé a falatok mellé, azok hízlalnak csak igazán. De itt van a vége. Eddig és ne tovább! Ettől a pillanattól kezdve a legszigorúbb statáriális berendezkedés lép életbe, és VISSZA Norbikához, azonnal. (Arról ne is beszéljünk, hogy ma is megmértem magam, de ezt le sem írom, mert nem M-day van, 75,8 volt, erről ennyit.)
Szóval előre fel, mostantól megint a kezembe veszem az irányítást :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése