2010. április 27., kedd

Felismerés

Most, hogy egy napja FIGYELEM, hogy mit eszem, borzasztó dologra jöttem rá. Eddig, ha volt egy kis időm, ettem ezt-azt. Ha az ikrek egyszerre elaludtak, fogtam egy... kiflit/almát/darab sajtot/darab csokit/maradék makarónit/maradék majonézes krumplit és megettem. Ez csak ma tudatosult. 11 körül szélcsend lett nálunk, azonnal, mint Pavlov kutyájánál a nyálzás, beindult nálam is a "hűtőhöz mehetnék". Persze nem ettem semmit, de a késztetés nem múlt el!!! Így be voltam már kondicionálva a rejtett "kis" falatokhoz. Végül fél egykor, miután a kölykök is megebédeltek, ettem hétvégéről maradt tejszínes pulykát egy jó adag párolt brokkolival.
Kettőre jött a bébiszitter, elmentem ügyeket intézni, és kiderült, hogy az utcán is öntudatlan eszem (ettem). Ha megéreztem a finom édestészta szagot, arra gondoltam, bedobok egy fánkot. (Persze nem.) Gyros-os előtt azt kívántam meg. Aztán megláttam a Rossmannt, és eszembe jutott, hogy ott szoktam nasiként venni magamnak csokis-banános müzliszeletet. Ha nem figyeltem volna, hegyek állnának már a hasamban kajából. Komolyan mondom, ehhez képest szuper, hogy nem híztam tovább a jelenlegi súlyomnál. Már 3/4 5 van, és ebéd óta nem csipegettem semmit! Jóóóóó lesz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése